60P - LuciaAir - Balatoni Sétarepülés
Főmenü:
Teljes balatoni túra
Fő Látnivalók:
Siófok:Siófok Somogy megye Siófoki járásának székhelye, népszerű üdülőhely, a Balatonpart legnagyobb városa és kikötőváros a tó déli partján. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország harmadik legnépszerűbb települése (2015-ös adat). 2015-ben a vendégéjszakák száma meghaladta az 1 milliót.
Területe a 20. század második felében jelentősen megnőtt, mivel bekebelezte a korábban önálló Balatonkiliti és Balatonújhely községeket, továbbá Balatonszabadi tóparti településrészeit, valamint Sóstót, Balatonszéplak-Felsőt és Alsót.
A városban viharjelző obszervatórium működik. A Sió 1865-ben épült zsilipjén át engedik le a Balaton felesleges vízét.
A település 1998-ban elnyerte Európa Virágos Városa címét, 2015-ben pedig Fő terét Európa legszebb terévé válaszották.
Balatonfüred:Balatonfüred város Veszprém megyében, a Balatonfüredi járás székhelye. A település eredetileg Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott.[3] „A Balaton északi partjának fővárosa”, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország hatodik legnépszerűbb települése. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak ésmediterrán jellegű klímájának köszönheti. Jelentős vitorláskikötő.
Területe ma három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepülés, a gyógyforrások körül kialakult régi gyógyhely, valamint ennek két oldalához csatlakozóan a legújabb Füred üdülő/idegenforgalmi életét befogadó központok, szállók, kemping, üdülőtelep stb. térsége. Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá.
Tihany:Tihany község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott.[3]
Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyivisszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő.
Káli-medence:A Káli-medence, régiesen 'Kállai-medence' a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Zánkánál kezdődik és Balatonrendes illetve Ábrahámhegy közelében az Örsi-hegy határolja. Az itt húzódó hegyvonulat vörös homokkőből van, sok hegyet azonban bazalttakaró borít. A szél évmilliók alatti munkájának állítanak emléket a kőtengerek, ami Kővágóörs, Szentbékkálla, Salföld, s Kisörs térségében figyelhetők meg. A hatalmas, a szél által lecsiszolt kövek egyedülálló látványt nyújtanak. Északi részén a Fekete-hegy nyúlik el, a déli szegélyétől már nincs messze a Balaton. A Fekete-hegy tetején lévő kilátóból gyönyörű kilátás nyílik az egész medencére, de ellátni innen Tapolca és Tihany irányába is. A medencét a Burnót-patak szeli át, mely Ábrahámhegynél ömlik a Balatonba, s megemlítendő még a medence közepén elhelyezkedő Kornyi-tó, s gazdag madárvilága.
Badacsonyi Vulkán: A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1–1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m. Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből. A hegyről a déli parton fekvő Fonyódra, illetve Fonyód–Alsóbélatelepre látunk rá.
Szigligeti Vár: Legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak - ezeket a pannonhalmi bencések építették 1260-1262 között. Ez annyira megtetszett IV. Béla királynak, hogy 1262-ben cserével megszerezte magának. A királyi vár felügyeletét a Pok nemzetségheztartozó Móriczhidai család látta el. 1441-ben I. Ulászló Némai Kolos Jeromosnak adományozta a várat, de 1445-ben már az Újlakiak kezében volt, és a családnál maradt 1521-ig. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. Imre deák átépíttette és kibővíttette a várat; 1531-40 között írt naplójában több adat maradt fenn az ostromról illetve az építkezésről.
A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek. A Lengyel nemesi család, birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint parancsolt benne. A 16. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. A korabeli krónikákat fellapozva tudjuk, hogy a somogyi partot uraló törökök sokszor áteveztek hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat. Ellenük emelték a part menti magaslatra az „Óvárt”, ami a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisa volt: innen figyelhették az ellenséges hajókat. Mint oly sok, hegycsúcson emelkedő középkori várét, Szigligetvégzetét is egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, és a tűzben leégtek a vár épületei. Az elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgyben elterülő faluban emelt kúriát.
A török hódoltság után a vár elvesztette harcászati jelentőségét. 1702-ben I. Lipót más várakkal együtt ezt is leromboltatta, a Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan volt. A köveket a környék lakossága építkezéseihez használta. 1913-ban, 1953-ban és 1965–66-ban megerősítették a falakat.
Festetics Kastély: A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években, nagyszabású átépítés és bővítés után nyerte el végleges formáját. A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik. Önálló kongresszusi központtal és színházzal rendelkezik. A 18. század elején Keszthely több földesúr tulajdonában volt. A legnagyobb birtokostól, Pethő Jánostól vásárolta meg az ő részeit Festetics Kristóf 1739-ben. A barokk stílusú kastély építése a 18. század közepén kezdődött és még e század folyamán többször átalakították. 1883–87 között neobarokk toronnyal és újabb épületrészekkel bővítették. Ezáltal az U alakú (cour d'honneur elrendezésű), egyemeletes, közép- és oldalrizalitokkal tagolt kastély főhomlokzata elvesztette korábbi szimmetriáját. A kastély 101 helyiségből áll. A kastély bejárata előtt található a család leghíresebb tagjának, gróf Festetics Györgynek a szobra, aki kiemelten fontosnak tartotta a kultúrát. A kastélyban 20 termen keresztül mutatják be, hogyan éltek a főurak a 18., 19. században. A Tükör teremben minden héten tartanak operett koncerteket.
Hévízi tó:A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.[3]
Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A Keszthelyi-fennsíknyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett.
Különlegességét növeli még az a páratlan természeti látvány, ami az odalátogatót fogadja: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaja(Nymphaea rubra var. longiflora), amely az egész tóban mindenhol fellelhető. A kis virágú fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L. var. minor) a hévízi és keszthelyi meleg vizekben a tündérrózsák egyetlen bizonyosan őshonos alakja. A tavat lombhullató mocsárciprus fasorok veszik körül, amelyek az egyediségét fokozzák.
Zala torkolat:A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó. Fő tápláló vízfolyása a Balatonnak, vízgyűjtő területe a tó teljes vízgyűjtő területének 45%-a.
Az ókorban a rómaiak Salla néven említették. Egy 9. századból származó szláv szöveg hasonlóan Sala néven tesz róla említést. A későbbiekben Zala vármegye és egyben sok település névadója.
A Zala forrásvidéke egykor még Szalafőn túl volt. Az Orfalu község mellett található szigetszerű reliktum láp, a feltöltődött Fekete-tó volt az, ami táplálta.
ELÉRHETŐSÉG:
+36/20978 8571
info@setarepulesbalaton.hu
+36/20978 8571 info@setarepulesbalaton.hu